2015. szeptember 20., vasárnap

Egy őrült gasztroblogger naplója a sárgaházból 0. nap

2015.09.20. Nulladik nap. Az előzmények.

A cím természetesen nem tükrözi híven a valóságot!
De egy bejegyzés címének hangzatosnak, kissé szenzációhajhásznak kell lennie. Így erre esett választásom. Annyi igazságtartalma azért van, hogy kórházba kerülésem valódi oka egy kedves, antipatikus hölgyben keresendő, aki több hónapos macera után paranoiásnak nevezet, és javasolta kórházi gyógykezelésemet. Mondhatnánk tehát, megfogadtam tanácsait, de teljesen mégsem, hiszen antiszociális "jóakaróm" nem itt, hanem egyenesen zárt osztályon szeretne látni. Sajnos azt már nem sikerült elboltolni! Én viszont elhatároztam, hogy ha már itt vagyok, tartalmasan fogom eltölteni ezt az időt. Minden élményemről fogok írni egy héten át.




Tisztázni valók:  Nem szánt-szándékkal megyek ám a kórházba. Így adódott! Az imént már leírtam, valaki hathatósan működött közre, hogy elnyerjem egy hetes pihenőmet, és ezt a kegyet. Egy hétig tehát lesni fogják kívánságaimat, és ha szerencsém van, néhányat teljesítenek is majd közülük.
Amit megígérhetek: Objektíven, részrehajlás nélkül fogok írni mindenről, ami velem fog történni. Főként a kórházban töltött napok kulináris tapasztalatairól.
Amit nem ígérhetek: Önfeledt szórakozást, mert ez a hét nekem sem lesz leányálom.
Kórisme, és terápia, hivatalos hangnemben:  Két hónapja szédülés, mozgáskoordinációs problémákkal lett felvéve az osztályra agyi infarktus diagnózisával, ahol egy napos ágyban fekvés, és két infúzió után otthonába kísérővel hazabocsájtottuk. Utókezelésre visszarendeltük a szept. 21.-el kezdődő hétre. 
Kilátások:  Ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel! Dante után szabadon
Általános tudnivalók: Gyula patinás kórházépületei közül talán a legkétesebb hírnév a sárga házat (a nép nyelvén: sárgaház) egykori diliházat, tébolydát övezi. Az épület funkciója az évek során részben átalakult, de a hagyományok ugye köteleznek. Egy hétig a neurológia vendégszeretetét fogom élvezni, a maga minden előnyével együtt, a régi épület ódon falai közt. 

Amire szükség lehet: gyógyszerek. (ha gyógyulni akarsz, vigyél magaddal mindent) Inzulint is, ha szükséged van rá! A kis szekrényt ne, mert az lesz az ágyad mellett.
Adnak viseletes, de tiszta hátul kötős, zsinóros (nem gombos) hálóinget, ami uniform, tehát mindkét nem képviselői hordhatják. Ha vállalod, hogy csupasz segged a folyosón közröhej tárgya lesz, viseld nyugodtan ezt. Saját pizsamádat használhatod. Ágyneműdet komfortosabbá teheted, külön bejáratú kispárnáddal, ami megőrzi saját szagodat, és amin legalább otthonosabb lesz a fekvés.
Tisztálkodó szerek, szappan, törölköző, papír zsebkendő, esetleg papírtörlő. WC papír. Nehogy későn jöjj rá, azt is vinni kellett volna. Férfiaknak borotválkozó  felszerelések. Hölgyek külön gondolják át, lehet-e valamire még szükségük. 
Étkezéshez szükséges egyszerű eszközök. Kés (bicska) kanál, villa, kiskanál, ha a teát ízesíteni akarod a magaddal vitt citrompótlóval, cukorral, édesítővel. Kisebb zárható tárolóedények. Pohár, víz, üdítő, aki szereti.
Ha reggelizni, vacsorázni is akarsz, tanácsos néhány járulékos étkezési élményjavítót (paprika, paradicsom, uborka, szárazkolbász) is magaddal vinni, ha a kórházban kapott szerény kaját élvezhetővé akarod tenni. Minden helyen találkoztam hűtőszekrénnyel, ahova a betegek is betehetik csomagjukat. 
Azért nehogy azt gondoljátok, hogy az egészség házában minden egészséges, ami annak látszik. Két hónapja, egyetlen reggeli élményem azt volt, hogy az egyébként egészséges korpás kifli mellé mézet kaptam. Csak egy kis műa. doboz mézet! Mézet cukorbetegnek? Lenne rövid eszmecserém az élelmezésvezetővel!
A státusz felvételénél ne titkolj el semmit az általában kedves kérdezőbiztos elől! A saját érdekedben kérdezősködnek.
Vidd magaddal okmányaidat, zárójelentéseidet! Okmányaidra a felvétel közben, zárójelentéseidre az orvosoknak van szüksége, akik meg akarnak gyógyítani. Így van! Bármennyire is súlyosak a gondok az egészségügyben, az egészségügyi dolgozók többségében elkötelezettek. Ezeket korábbi hosszabb -rövidebb kórházi tartózkodásaim tapasztalata alapján merem állítani! Legtöbb alkalommal velünk, betegekkel van a legnagyobb probléma! Nekünk semmi sem jó! Meg kell szokni az új környezetet, nem úgy van minden, mint otthon. Tedd otthonosabbá tehát a kórházban töltött idődet.
Szükséged van saját magad szórakoztatására személyes eszközökre, de vigyázz másokat ne zavarj! Zenét, csak fülhallgatóval hallgass. Mivel a szobák jelentős többségében TV nincs, a sorozatokról, esetemben a hírekről, tudományos ismeretterjesztő filmekről le kell mondani. Marad az internet ha szerencsém van, és a számítógép.
Tehát előttem áll egy szűk hét. Főként rajtam áll, hogyan vészelem át a lehető legkevesebb zökkenővel. Ezért kell felkészülni megfelelően. Nekem is jobb lesz, meg azoknak is, akik meg akarnak gyógyítani. Mert, hogy meg akarnak, abban biztos vagyok!
Naplómat minden nap megírom, tehát folyt. köv....


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése